21. fejezet - Ezért megfizetsz

Drága Olvasóim!

Tudom, hogy nem most kellene megérkeznie a résznek, de az a helyzet, hogy nyár van, és eléggé nehéz összeegyeztetni a dolgaimat az írással. Úgyhogy előre is szólok: előfordulhatnak késések. Remélem ezekért nem haragszotok annyira, ígérem, hogy amint tudok rá időt szakítani, hozni fogom mindig őket. A következő rész pedig ismét csak csúszni fog, július 19.-én fog érkezni, mivel elutazom. :)
Nagyon szépen köszönöm a sok kommentet, amit kaptam az előző részhez, nagyon sokat jelent, amiért vannak új olvasók, és régiek is. Boldoggá tesz, hogy még mindig itt vagytok. Kitartás, már nincs annyira sok a blogból! Hálás vagyok az összes kedves szóért, amivel illettek, imádlak Titeket! És nagyon remélem, hogy tetszeni fog a rész!

Rengeteg puszi és hála, Azy
_________________________________________________________________

szeptember 4. 23:01

Talán túl idegesen pislogok felé, és talán túl sokszor. Esküszöm, hogy próbálok George szavaira koncentrálni, hallgatni a hülye locsogását arról, hogy már milyen régen szüksége volt már egy ilyen kis bulira, hogy kellene szereznie egy motort is, hiszen most jött ki egy új típus vagy mit tudom én, nem nagyon figyelek rá. Néha azért visszakérdezek, hogy tovább beszéljen, én meg tovább tudjak a társaságában rejtőzni. Ugyanis semmi kedvem nincsen egyedül ácsorogni valahol, esélyt adva ezzel arra, hogy Ő is észrevegyen.
- Figyelj, viszont azt hiszem váltanom kellene Chad-del pár szót, ha nem bánod...
A mondat kirángat a merengésből, automatikusan figyelek oda George-ra. Még legurítja az utolsó pár korty koktélját, majd leszáll a bárszékről.
- Persze, menj csak - mosolygok rá erőltetetten, de az egész annyira hamis, mert a szívem a torkomban dobog még a neve hallatára is. Ha George tudná, hogy amit meséltem, az mind róla szólt... Ő volt az, aki kihasznált és játszott velem. Ő volt az, akinek sose voltam fontos. Ő volt az, aki ezt nem azért mondta, mert azt szeretné, ha elengedném, hanem mert tényleg így gondolja. És pont George-nak köszönhetően kellett erre rádöbbennem. Neki köszönhetően fogom elfelejteni, mert ő sose szeretett, és teljesen felesleges nekem továbbra is reménykednem.
Unottan birizgálom a szívószálat, ki-be húzogatom a jéggel telt narancssárgás koktélomat. Észre se veszem, hogy valaki mellém ér, óvatosan szólít meg.
- Ne haragudj, le lehet ülni ide? - mutat a helyre, ahol még az előbb George ült.
Felnézek, akaratlanul is végig nézem a pasit. Nálam idősebb, legalább annyi idős lehet, mint Ryan. Egy fekete rövid ujjú inget visel, ami kihangsúlyozza izmos karjait, amit legalább egy tucat hatalmas tetkó díszít. Sötét hosszú haja van, amit egy lófarokba kötött hátul.
Összegezve nem tűnik olyan férfinak, akivel apa vagy Ryan szívesen látna. És ez pont kapóra jön.
- Nyugodtan - varázsolok egy széles mosolyt az arcomra.
- Logan Ross - mutatkozik be.
- Avril Lavigne - rázzuk meg egymás kezét, miközben ténylegesen is helyet foglal. Kicsit arrébb helyezkedem, hogy pont rálátásom legyen még George-ra és Chad-re, amint beszélgetnek. Pusztán egy pillantást akarnék rájuk vetni, azonban képtelen vagyok elsiklani a tény felett, hogy eléggé érzékeny témáról lehet szó, mert Chad eléggé feszültnek tűnik. Nem kéne, hogy érdekeljen, mégis semmi másra se tudok gondolni.
A saját szerencsétlenségem miatt lassan megrázom a fejem, szánakozva túrok bele a hajamba. Kicsit félretolom a koktélomat, és a bár másik oldalán pohárt törölgető pincérre nézek.
- Elnézést, két vodkát kérnék kevés jéggel - adom le a rendelésem gyorsan, mire csak bólint, és már készíti is elő.
Logan szemöldöke felszalad, hamiskásan mosolyodik el. Láthatóan meglepi, hogy keményebb italra váltok. Elveszem, amit kiszolgálnak nekem, egy pillanat húzom le. Ég tőle a torkom és kicsit fintorgok. Amint végzek, kissé hevesen vágom a pultra a poharat. Megragadom a következőt, ugyanígy egyszerre ürítem ki a tartalmát.
- Nem semmi - jegyzi meg vigyorogva, le sem veszi a szemét rólam.
- Kösz - sóhajtok egy aprót, végre én is viszonozom a tekintetét. - Honnan ismered Mayát? - vágok bele a beszélgetésbe.
- Ő a fodrászom, a múltkor szóba kerül, és meghívott - rántja meg lazán a vállát. - Hát te?
Túlságosan is rámenős és erőszakosnak tűnik, mégis valahogyan nem foglalkozok vele. Minden jól jön, ami eltereli a figyelmemet.
- Szintén a fodrászom - bólintok. - Kékre festette anno a hajam - mosolyodok el az emlékre.
- Kékre?
- Igen, emiatt Törpilla lett a becenevem - vallom be. Más esetben lehet kínos lenne elmondani, hogy huszonévesen néha így hívnak, azonban jelen pillanatban nem bánom.
- Érdekes, érdekes - hümmög még mindig szakadatlan jó kedvvel.
- Az - vigyorgok rá. Most tűnik csak fel, hogy erősen borostás az arca, ezzel elég erős kontúrt alkotva jéghideg kék szemeivel. És most látom azt is, hogy a nyakánál van egy heg, mintha csak valaki kést szorított volna a torkához.
Összeráncolt homlokkal térképezem fel, bármennyire is nem szeretném beismerni, kénytelen vagyok, hogy nem túl biztató a külseje. Nem szeretek ez alapján ítélni, de ha az emberen hegek vannak, millió tetkó és ráadásul legalább száz kiló és két méter magas, akkor a legnormálisabb ember is aggódni kezd.
Habozok, egy időre elbizonytalanodok, hogy mennyire jó ötlet egy vadidegennel összehaverkodni. Még utoljára Chad-re pillantok, amit igazán nem kéne. Mert találkozik a tekintetünk. Nem tudok sok mindent leolvasni róla, csak pont annyit kapok el, hogy utánam szúrósan méri végig Logan-t is.
Ez az erőt ad arra, hogy elhessegessem a jobbik felem óvó szavait.
- Hány éves vagy? - fürkész sűrű szempillái mögül, ezzel kirángatva a gondolataim közül.
- Huszonhárom - mosolyodok el. - Nem látszik, mi?
- Fiatalabbnak tippeltek - jelenti ki, viszont nem annyira megrendíti meg a dolog. - Így tíz év korkülönbség van közöttünk - simít végig sötét haján, bár teljesen felesleges. Annyira szoros copfban van, hogy egy hajszál se mer ellenkező irányban állni.
- Ha Maya a fodrászod, akkor te is itt laksz Calgary-ban? - terelek témát, kérdőn pislogok Logan felé.
- Pár évig Torontóban voltam, de maradni akarok - meséli, majd kapva kap az alkalmon, és ő is gyorsan leszólítja a pincért, ellenben ő whiskey-t kér. - Jártál már ott?
- Nem, de szeretnék. Egyébként miért voltál ott? - érdeklődök, mindig is vonzott a város, azonban még egyszer sem volt alkalmam oda utazni.
- Mert börtönben volt.
Hirtelen tűnik fel, alig veszem észre, hogy mellettem terem. Egy percre se néz rám, egyenesen Logan-re bámul, szinte képes lenne megölni.
- Oh, Kroeger, már csak te hiányoztál - sóhajtja fáradtan, gúnyos mosolyra húzza a száját.
- Fogd az italod és takarodj innen - utasítja hidegen és fenyegetően.
- Mit képzelsz magadról?! - csattanok fel én is, ezzel végre elérve, hogy néhány szempár ránk szegeződjön. Az, hogy Logan börtönben volt, elég gyorsan bekapcsolja a vészjelzőmet, azonban jobban érdekel, hogy fenn akadjak azon, nekem senki se szabhatja meg, hogy mit csináljak. - Te takarodj innen! - szólok rá erélyesen.
- Bár máskor vevő lennék egy jó kis bunyóra, de ez most nem éri meg - issza ki a whiskey-t. - Bocs, Avril - simítja végig a vállamat, mire Chad megfeszül, és Logan keze felé kap, és erőteljesen fejti le rólam az ujjait.
- Tűnés - szűri a fogai között az egyetlen szót, mire Logan gúnyosan felnevet, és kikerüli.
Hitetlenül bámulok utána, el sem hiszem, hogy ennyire könnyen feladja és lelép, csak azért, mert Chad azt mondta neki. Villámokat szóró tekintettel meredek az előbb említett személyre, most én vagyok az, aki képes lenne ölni.
- Ez mire volt jó? - támadok neki dühösen. - Hogy süllyedhetsz ilyen mélyre? Csak azért elüldözöd, mert velem beszélget? Mondd csak, nem unod már, hogy tönkreteszel mindent?! Akkora egy...
Nem fejezem be, mert Chad megragadja a karomat, és leránt a székről. A megdöbbenéstől először köpni-nyelni nem tudok, de hamar feleszmélek, és hangosan kezdek el ordítani vele. Ezzel már alaposan felkeltjük mások figyelmét is.
- Ne merészeld! Hova viszel mégis, engedj már el! - folytatom, miközben folyamatosan igyekszem kiszabadulni a kezei közül.
- Levegőzünk - adja a tudtomra, és kiráncigál a bár ajtaján, ami hangosan csukódik mögöttünk. Még pont elkapom Maya és Ryan döbbenetét. Lesz mit megmagyaráznom. Már nagyon unom ezt.
Kint hűvös szél fúj, rögtön kiráz a hideg, és libabőrös leszek. A város nyüzsög, rengeteg autó száguld el az előttünk lévő úton, mindenhol fények és lámpák, dudaszó. Késő esti forgalom.
Chad lazít a szorításon, és elenged.
- Nehezedre esett? - mosolyodok rá gúnyosan. - Barom! - dörzsölöm a karomat.
- Éppen most mentettelek meg egy olyan férfitól, aki kétszer is megerőszakolta az akkori barátnőjét - jelenti ki nyugodtan.
Mivel erre az információra egy kicsit se számítok, teljesen lesokkolódok. Egy szót sem vagyok képes kinyögni, meredten bámulok Chad-re. Aki meg pontosan erre a reakcióra számított.
- Na ugye - jegyzi meg fölényesen, majd lazán neki dől a falnak, hosszan fújja ki a levegőt. Az éjjeli várost kémleli, miközben szándékosan nem akar újra felém fordulni.
- Értékelem - suttogom. - De semmi szükség nem volt arra, hogy "megments" - szedem össze a bátorságomat. Nehezemre esik minden egyes hang, amin kijön a torkomon, szinte már kapar. Tudom, hogy nem szabad elgyengülnöm, ellenben a közelsége megrendít.
- Semmi szükség rá? - ismétli meg halkan, a földre szegezi a tekintetét. Azt hiszem megbántottam, és hiába vagyok azon az elhatározáson, hogy az emlékekkel együtt elfelejtem még a létezését is; nem sikerül. Újra kudarcot vallottam.
- Semmi - erősítem meg. - Nem kell játszanod a hőst, csak azért, mert Ryan a barátod. - Halálosan nyugodtan beszélek, egy csepp idegesség sincs bennem, csak fájdalom. Szinte kézzel tapintható a feszültség, amit okozok. - Ugyanis George-nak hála rájöttem, hogy tényleg soha sem voltam neked fontos.
- Mi van? - kapja felém a fejét. Összeráncolt homlokkal bámul rám. - Hogy érted...
- Hogy rájöttem? - vágok közbe. - Tudod olyan hülye voltam, hogy egy ideig még reménykedtem - kúszik fel az arcomra egy gúnyos mosoly. - Viszont elmeséltem George-nak az egészet, aki segített meggyőzni róla, hogy nem szabad tovább szeretnem téged, mert ez teljesen viszonzatlan - fejezem be, itt már ki is nevetem magamat. Szánalmas vagyok.
- George?! - képed el. Ellöki magát a faltól, idegesen lép elém, akaratosan ragadja meg a vállamat. - Avril, te azt mondtad neki, hogy még mindig szeretsz?
- Miért fontos ez? - ráncolom a homlokomat, kissé megijeszt, hogy ennyire heves. - De egyébként igen... És lehet az, hogy megcsókolt, egy jel volt. Tovább kell lépnem.
Most rajta a sor, hogy képes legyen bármit is kinyögni. Elereszt, fel-alá járkál, gondolkozik. Szinte már látom, ahogyan a kis fogaskerekek zakatolnak az agyában.
- Nehogy most azon húzd fel magad, hogy találkoztam vele - rázom a fejemet hitetlenül. - Semmi közöd ahhoz... - kezdenék bele, de süket fülekre találok, mert Chad az egyik pillanatban még ott áll előttem, utána egy "Ezért megfizetsz" mondat kíséretében beviharzik az ajtón.
Nem maradok kint egyedül tovább, rögtön utána eredek, feltépem a bejáratot, zavarodott tekintettel kutatom. Hamar ráakad a szemem, de a látványtól ledermedek, és egy lépést se teszek.
George a falhoz van szorítva, feje hangosan koppan a faburkolaton. Valamit éppen magyaráz, azonban Chad agya már teljesen elborult. Meg se hallgatja, a következő pillanatban pedig öklével hatalmasat üt, aztán abba se hagyja, csak veri, mire George szájából kiserken a vér, egyenesen az ingére csöppenve.
Mire feleszmélek, már többen is mozgásba lendülnek, és próbálják lefogni, de nagyon nehezen megy, az összes kezet lerántja magáról, és tovább veri. Ekkora már valószínűleg betört az orra, hiszen ömlik belőle a vér. Egy perce sincs levegőt venni, érkezik a következő ütés, és a következő.
Tehetetlenül állok, és bámulok. Fel sem fogom, mi történik. Soha életemben nem láttam még ilyennek Chad-et. Nem kegyelmez, nem hagyja abba, csak püföl folyamatosan, mintha csak egy bokszzsák lenne előtte, és nem egy ember.
Aztán hála az égnek többen lefogják, mielőtt még halálra verné. Mindenki ordít, hangzavar van, az emberek közelebb mennek, vagy látni akarják, hogy mi folyik ott, vagy megakadályozni. Maya félreáll, és sírva fakad, el sem hiszi, mi lett a születésnapjából. Ryan fél kézzel átkarolja, közelebb húzza magához, apró puszit nyom a hajára.
Hívják a mentőket.
George a földre rogy, tiszta vér mindene. Ahogyan Chad ökle is.
Ez egy rémálom.

A bár körül legalább két rendőrkocsi és egy mentő. Kék és piros fények szelik át a késői sötétséget. Mindenhol bámészkodó emberek az utcán, mindenki kíváncsi mi történt. Maya még mindig Ryan vállán vigasztalódik az elrontott este miatt, Daniel és Mike egy rendőrrel beszélgetnek. Nem nehéz kitalálni, hogy kinek az ügyében akarnak máris lépni.
Én ott állok a zűrzavar közepén, nem foglalkoznak azzal, hogy mi van velem. Azzal, hogy a mellkasom szúr, mert a szívem éppen kiszakadni készül. Hogy homályosan látok, a világ forog körülöttem, és úgy érzem zuhanok. Egy olyan helyre, ahol senki és semmi se vár.
Fogom a táskámat, kisimítok egy kusza tincset az arcomból, és elmegyek a helyszínről. Nem akarok többet látni.
Senki se veszi észre, hogy már nem vagyok ott. Senki se veszi észre, hogy újra könnyek szántják végig az arcomat.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy Chad miatt sírok. Soha többet. Végeztem.
Egy ideje már csak jól viselkedtem, szinte mindig azt tettem, amit elvárnak tőlem. És mit kaptam érte? Csalódást. Fájdalmat. Szenvedést.
Hát akkor újra a régi leszek. 

22 megjegyzés:

  1. Azy!

    Egyszerűen oda vagyok a történetért! Hihetetlen ahogyan írsz! Durva mik történtek ebben a részben. Nagyon meglepődtem Chad-en, hogy így elbánt George-val. Nagyon izgulok mi lesz a továbbiakban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bius!

      Jaj, ennek igazán örülök, és nagyon szépen köszönöm, amiért most írtál! És siettem a következővel, ahogyan csak tudtam, remélem nem fog csalódást okozni a folytatás. :) <3333

      Puszi, Azy

      Törlés
  2. Édes Drága Azy!♥

    Jaj neeee!
    Kérlek mondd, hogy nem fog börtönbe kerülni Chad. Kérlek ne! Az valami borzalmas lenne. Most is azon kattog az agyam és csak az az egy kép van a fejemben a folytatást illetően, hogy majd egy pár év ugrás után Avril érett felnőtt nőként, Chad pedig egy frissen szabadult börtöntöltelékként fog találkozni. Nem nem nem! Ennek nem szabad így történnie!
    Bárcsak Chad megúszná és Avril után szaladna! Annyira abszurd ez az egész. Folyamatosan húzódik és tolódok köztük ez az egész viszony. Már lassan mindketten beleőrülnek, holott 1000% hogy Chad is viszont szereti őt. Hiszen máskülönben miért verte volna meg George-ot? Esküszöm mikor az a rész volt, hogy Chad azt mondta "Ezért még megfizetsz" na ott meg kellett állnom egy pillanatra és valami mással kellett foglalkoznom, mert egyszerre ijedtem meg és lettem rettenetesen izgatott. Sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz, de azt hogy már már halálra veri.. na ezt nem hittem volna. Nagyon remélem, hogy nem lesz semmi baja belőle. George.. na ő pedig azt hiszem megérdemelte, ha nem is mindet, amit kapott, hiszen nyilvánvaló, hogy hazudott Chadnek.
    Komolyan mondom üresség van a fejemben. Semmi ötletem nincs a folytatással kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy valami hihetetlent fogsz majd ismét összehozni, de azért remélem nem lesz semmi baj! 19-e még nagyon messze és nem tudom hogy fogom kibírni addig. De valami majd csak lesz!
    Nagyon-nagyon várom - de részben nem is - a folytatást. Már nagyon kevés van és rettenetesen félek, hogy mi lesz. Szeretném, ha jó lenne és minden szép és jó lenne! Nem tudom mihez fogok kezdeni nélküled és a Let me go nélkül ha véget ér. :///
    Remélem hamar elrepül az idő és hamar érkezik a rész, én itt leszek és várok! :)))♥♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Édes, drágA Aliciám!

      Juj! Na először is nem szeretnék semmi poént lelőni a folytatással kapcsolatban, úgyhogy igazából most csak az ajkamat harapdálva olvasom a véleményedet, és igyekszem magamban tartani a dolgokat. Ú, te jó ég, és amikor az olyan véleményeket olvasok, mint a Tied, na akkor igazán boldog vagyok, és fülig ér a szám, de tényleg. Mert én csak írom-írom a történetet, és közben szinte megfeledkezem arról, hogy tulajdonképpen merre is haladt ez az egész, hogyan néz ki "kívülről". Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, amiért mindig itt vagy nekem, hogy megoszt a gondolataid, és adj valamiféle képet róla. :) <3
      Annak viszont, hogy semmi ötleted sincs a folytatással kapcsolatban, nagyon-nagyon örülök, mert akkor talán tudok valamiféle meglepetést okozni, legyen az negatív vagy pozitív. :)
      Eszméletlenül köszönöm, amiért most sem hagytál cserben, egyszerűen tényleg imádlak érte! Azt hiszem eléggé sokáig még üldözni fog a hálám, drága Alicia, rengeteg mindennel tartozok neked! <33333333333333333

      Millió puszi, Azy

      UI: Én sem tudom, hogy én mit fogok a kommenteid nélkül. :(

      Törlés
  3. Drága Azy-m ♥!

    Röstellem, hogy az előző fejezethez nem írtam, de ahogy halasztgattam, mindig elmaradt :/ De most itt vagyok :)

    Ennyit tudok csak kinyögni: Váó! Erre igazán nem számítottam :3 A cím már hátborzongató volt számomra, s hogyha így belegondolok, az egész fejezet is :33 Sajnálom George-t, hogy Avril "szakított" vele - annak ellenére, hogy a Chad-Avril páros mellett voksolok :) Ryan a legnagyobb karakter, imádom őt és azt, hogy történjék bármi is, mindig húzzák egymás agyát Av-val :D Éreztem én is, nemcsak Törpilla, hogy a bulin történni fog valami és lám, még milyen csudijó kis partyhangulat kerekedett... Micsoda irónia :D Jön Chad, a "hősszerelmes" és mindent elcsesz... Az oké, hogy valaki majd kifizeti neki az óvadékot, de hogy egy időre elásta magát Avril-nél, az hótziher :3 De ebből is látszik, hogy szereti a lányt, még ha furcsán mutatja ki :)

    Tűkön ülve várom a folytatást ♥! További jó éjt és jó pihenést ♥!

    Love Ya,
    Mace

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Macym!

      Én pedig azt röstellem, hogy ennyi idő után válaszolok csak Neked, sokkal hamarabb megérdemelnéd, én is tudom, sajnálom!:(
      Hú, akkor boldoggá tesz, hogy sikerült meglepetést okoznom! Jaj, már megint úgy elmondanám, hogy mi lesz a folytatásban, szinte már fizikai fájdalmat okoz, hogy csukva tartsam a szám, haha!
      Ryan karaktere nekem is a szívemhez nőtt, bevallom mostanában egy kicsit hiányolom őt, úgyhogy valószínűleg még lesz valamennyi szerepe. Imádom az iróniádat, kedves, úgyhogy csak szabadon!
      Köszönöm szépen megint, hogy számíthatok Rád, és írtál, ez tényleg rengeteget jelent számomra. Nem tudom mivel érdemeltelek ki! <33333333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  4. Drága Azy!:)
    Új olvasó vagyok ezen a blogodon, de ez akár csak a többi blogod megfogott. Van valami extra dolog az írásodban amiért tovább és tovább kellett olvasnom. Másfél órája kezdtem, mondván, hogy majd reggel befejezem. Reggelből hajnali fél három lett. Bocsi, végülis ez nem ide tartozik! Faltam a soraid, s én voltam Avril - a képzeleteimben-. Köszönöm neked ezt az élményt! :* Hamar kövit:)
    Ui: Azt hiszem szereztél egy új kommentelőt, olvasót
    Uui: bocsi a helyesírási hibákért, a fáradtság :|
    Ölel, puszil
    Bells

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bells!

      Akkor ezúton is szeretnélek üdvözölni a blogomon! Juj, és hihetetlen, ha tényleg ezt gondolod, el sem hiszem, köszönöm! Te jó ég, ez valami... csodálatos, el sem hiszem, hogy hajnali fél háromig olvastál! El tudod képzelni ezt milyen jól esik olvasni?! Wáo, köszönöm, köszönöm, köszönöm, és ide tartozik, hidd el, eszméletlen hálás vagyok, hogy megosztottad velem, most iszonyú boldog vagyok! Én lehetek hálás, amiért olvasol! <333333333333

      Sok puszi, Azy

      Törlés
  5. Drága Azy!
    Ez ismét egy szenzáiós rész lett, tényleg nem csalódtam :)
    George-ot kicsit sajnálom. Remélem, Chadet nem csak az vitte rá erre, hogy Avril füllentett egy kicsit, hiszen nem is mondta meg George-nak a nevét, hanem a beszélgetésük is közre játszot, amit Avril csak távolról figyelt.
    Egyébként szerintem el tudják simítani a dolgot, Chad nem kerül börtönbe, vagy ilyesmi.
    Kellemes nyaralást, utazgatást :)
    Bronwyn <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bronwyn!

      Fantasztikus érzés, és megkönnyebbülés számomra, ha nem okoztam csalódást, köszönöm szépen. És ígérem a továbbiakban, vagy legalábbis már nagyon a vége felé minden ki fog derülni, és megpróbálom elmagyarázni, hogy Chad mit miért tett. Annyira nagyon bízom benne, hogy bármi is legyen, azért tetszeni fog, tényleg rengeteget jelentene! :') <33333
      Köszönöm szépen, amiért megint írtál, édes vagy! Neked is csodálatos nyarat kívánok! <3

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  6. Drága Azy!

    Tegnap este megírtam a kommentet és valamilyen oknál fogva megint nem küldte el... Kezd elegem lenni ebből! Már nem ez első eset, hogy írtam neked és már csak később veszem észre, hogy nincs meg...
    Na mindegy ezt félretéve meg kell mondanom, hogy fantasztikus részel örvendeztettél meg minket! Elképesztő, hogy még a vége felé is tudsz olyan csavarokat bele tenni amitől leesik az ember álla. Ilyet csak a profik tudnak csinálni!!
    Avril-t nagyon sajnáltam, hogy ennyit kell még mindig szenvednie Chad miatt. Bár megérni neki... Chad-et meg egyszerűen nem értem. Mire volt jó ez az egész? Bár van egy tippem, de inkább kivárom a te változatodat. Az tuti érdekesebb és jobb lesz!
    Már nagyon várom a folytatást és, hogy megtudjam, hogy mi lesz a történt végső kimenetele, de szomorú is vagyok, hogy vége lesz a blognak! Annak ellenére, hogy nem vagyok nagy Avril rajongó, általad egyre jobban megszerettem Őt és közelebb áll a szívemhez mint a történet kezdete előtt. Csodás lett mint már említettem és várom nagyon a folytatást!

    Puszi, Jordi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jordim!

      Hú, hát tényleg eléggé bosszantó lehet, amiért annyit fáradozol a kommenttel, és nem küldi el. Ezt nagyon sajnálom, de hidd el, már eleve azt értékelem, hogy olvasol, és megírod! Úgyhogy ne aggódj, és gondolni fogok Rád még akkor is, ha nem írsz! <3
      Huh, és ráadásul ennyire édes megjegyzést hagysz magad után, nem hiszek a szememnek! Iszonyú aranyos vagy, és hidd el, én általában a végét szeretem egy történetnek, szinte oda sűrítek be minden fontos eseményt/beszélgetést/momentumot. De ez sajnos még nem jelenti azt, hogy jól meg is tudom írni, ahogyan szeretném, úgyhogy tényleg bízom benne, vagyis hát reménykedem, hogy tetszeni fog majd rengeteget jelentene!
      Próbálok mindig igyekezni a folytatással, ígérem, és nagyon boldoggá tett, hogy most olvashatom a soraidat. Illetve elképesztően jó érzés olvasni, hogy a történet által kicsit jobban megkedvelted Avrilt! Köszönök mindent! <333333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  7. Draga Azy...
    Szupi szuper volt. :) nagyon jo volt es ketlem hogy tudnek olyat mondani amit meg nem mondtak el neked. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Márti!

      Nem is kell mondani, nekem már ez is bőven elég, köszönöm szépen, amiért írtál! <333

      Puszi, Azy

      Törlés
  8. Drága Azy!

    Az elején még azt hittem, hogy Chaf Logannel verekszik majd össze Av miatt... Na de, hogy George-ot veri majdnem agyon... Hihetetlen.
    Van egy olyan megérzésem, hogy George és Chad Av-ről beszéltek, merz George rájött, hogy Av kibe szerelmes és hazudott Chadnek. De azért sajnálom, habàr az átverést nem néztem volna ki belőle. Ez övön aluli volt tőle.
    Chad agrasszivitása meglepett, de ha ez kell ahhoz, hogy beismerje, szereti Av-et akkor ez van. De legközelebb lehetőleg senkit se verjen agyon.
    Huh, nekem hiànyzott a szeleburdi, vadoc Av, szóval ha visszatér én csak örülni fogok neki. :)
    Fantasztikus volt! Alig várom màr, 19.-ke legyen xD
    Addig is jó utazást és minden jót!

    With love, Jule B.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Jule!

      Ami azt illeti nekem is megfordult a fejemben, hogy kicsit több szerepet kapjon, de aztán elvetettem az ötletet, és inkább maradtam ennél a verziónál. Nem tudom, hogy a "hihetetlen" szó most milyen értelemben van, viszont bízok benne, hogy azért nem lett annyira rossz. Huh, most nem szeretnék mondani semmit, mert a vége felé úgyis ki fog derülni minden, de ahhh, ne tudd meg, mennyire szenvedek a csöndben maradástól. És örülök, hogy ez az Avril tetszik neked! :)
      Nagyon-nagyon-nagyon, és még annál is jobban köszönöm, amiért írtál (ismét), egyszerűen lehengerlő, hogy folyamatosan támogatsz, és mellettem állsz, hálás vagyok! Kellemes nyarat! <333333

      Rengeteg puszi, Azy

      Törlés
  9. Drága, Egyetlen elképesztően fantasztikus Azym!

    Szavakat alig találok, reménykedtem abban, hogy Chad és Avril majd váltanak egymással pár szót, de sosem gondoltam volna, hogy az egész beszélgetés George körül fog majd zajlani. Végi biztos voltam abban, hogy Chad szerelmes a lányba, ez nem is kétséges, ahogyan az sem, hogy csak nem merte beismerni az érzelmeit még magának sem. Azt gondoltam, hogy Avril azért ott marad, hogy felelősségre vonja, és valami olyasmit mond, hogy csalódott benne és ezzel végzett, de végül talán mégis jobb, hogy egyszerűen csak elment. Jobb, ha letisztázza magában a történteket és Chad most már igazán összeszedhetné magát, megmagyarázhatná a dolgot és bocsánatot is kérhetne a lánytól. Egy ilyen dolog azért mégsem hagyhat annyiban, hiszen nyilvánvalóvá vált már a lány számára is, hogy nem úgy állnak a dolgok, mint azt ő hiszi. Nagyon reménykedem benne, hogy most már egyenessé válik az út számukra, mert eddig túl kacskaringós és göröngyös volt. Egyszerűen elképesztően szeretem ez a történetet, a fantasztikus karaktereidet, minden egyes mozzanatot és természetesen Téged is! <333333

    Szorosan ölel,
    kriszty96

    u.i.: sajnálom, amiért az összes fejezet alatt, amiről lemaradtam ilyen pocsék kommenteket hagytam! <3333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, pótolhatatlan, csodálatos és kitartó Krisztym!

      Huh, most hirtelen nem tudom, hogy az, hogy "szavakat nem találok" mit is jelent pontosan, de csak merem remélni, hogy olyan rosszat nem... Megint imádom olvasni, hogy mit gondolsz, hogyan látod a dolgokat, illetve mire számítottál- mi lett. Ellenben inkább nem fűzök hozzá semmit, csak olvasom, mert nem szeretnék lelőni semmi "poént": És hidd el, minden meg lesz magyarázva majd a későbbiekben, ígérem. Remélem akkor majd világos lesz mindenféle részlet, az hogy mit miért tett Chad.
      Nagyon-nagyon szépen köszönöm, hogy visszamenőleg mindenhova írtál, tényleg egy két lábon járó csoda vagy, köszönöm, köszönöm. Hihetetlen érzés tudni, hogy ennyire édes Olvasóval büszkélkedhetek! Hálás vagyok mindenért, és nagyon szeretlek! <333333333

      Rengeteg puszi & szoros ölelés, Azy

      UI: Nem kell sajnálnod semmit, tökéletesek lettek! <3

      Törlés
  10. Drága Azy!
    Én megmondtam hogy lesz verekedés! :D Azt hittem, hogy Logan és Chad fognak először verekedni, de így, hogy George és Chad! Megdöbbentő volt! Nagyon izgalmas rész volt, és amikor megláttam, hogy vége a résznek, sikítottam egy picit. :D
    És amit Avril gondolt itt a végén, hogy olyan lesz mint régen...Érdekes, érdekes! ;) :D
    Nagyon-nagyon várom a következő részt! :) ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Adrienn!

      Haha, igen, igazad is lett, tényleg verekedés volt. Tényleg eléggé várható lett volna az is, hogy Logan lesz a másik fél, de mást tartogattam mostanra. Remélem, hogy tényleg érdekesnek találod, és akkor lennék a legboldogabb, ha a történet többi része is lenne majd számodra! Mindent köszönök neked, édes! <3333333

      Puszi, Azy

      Törlés
  11. Drága, egyetlen és pótolhatatlan Azym!
    Kissé megkésve bár, de megérkeztem ide is. Nem örülök annak, hogy az elején azt írtad, hogy kitartás, már csak kevés rész van hátra a blogból, mert ez úgy hangzik, mintha kín lenne számunkra az olvasása... pedig nem az,mert nagyon szeretjük, én is nagyon szeretem.
    Amikor abbahagytam az olvasást, több kérdés is felmerült bennem. Először is: Maya és Chad honnan ismer Logan-hez hasonló banditákat? Másodszor: George túléli-e a verekedést? Harmadszor: Avril mikor veszi észre, hogy Chad azért tette azt, amit, mert kiakadt, amiért George hülyeségekkel tömte tele a fejét? Egyébként meggyőződésem, hogy George azért mondta, hogy a sosem szerette őt viszont a férfi, akiről mesélt, mert azt szerette volna, hogy Avril tovább lépjen és mellette vigasztalódjon, nemde? Vagyis én erre következtetek, nekem ez így lenne logikus. Azt nem mondom, hogy a helyében én is így cselekednék, de hihető egy történet. Mindenesetre, remélem hogy megússza pár vérző karcolással.
    Nagyon sajnáltam a végén Avril, kíváncsi leszek milyen lesz, amikor visszaváltozik a régi önmagává, mert én már nem tudom elképzelni más személyiséggel. Nagyon tehetséges vagy, iszonyúan imádlak és azt is,amit csinálsz, csak így tovább!! <333
    Millio puszi Xx szeretlek és pihend ki magad!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága, utánozhatatlan, pótolhatatlan és imádott szerecsendiom!

      Igen, látom, és ne tudd meg mennyire boldoggá tesz, amiért tényleg ott támogatsz, ahol csak tudsz. És ígérem, amint tudom, viszonozni is fogom, nem foglak én sem cserben hagyni! <3
      Igen, így visszaolvasva tényleg eléggé úgy hangzik, de hát nem lehetek biztos benne, hogy ki olvassa tényleg szívesen, és azért írtam, hogyha valaki már kezdene beleunni, akkor tartson ki, mert már mindjárt úgyis vége. Ellenben borzalmasan jól esik, hogy ezt így kiszúrtad, és meg is cáfoltad, ahw, annyira köszönöm, ebből is látszik mennyire csodálatos vagy! <3
      Juuuuj, és még olyan kérdéseket is felteszel, amikre olyan szívesen válaszolnék, hogy az valami hihetetlen, hidd el, mindegyikre fogsz választ kapni, csak hát idővel. Tényleg elképesztő érzés olvasni, hogy elgondolkozol a történeten, és érdekel, köszönöm, köszönöm. És bár nem mondok semmit a folytatással kapcsolatban, megsúgom, hogy nem jársz rossz nyomon.
      Tényleg rettenetesen hálás vagyok, hogy mindig mellettem vagy, és írsz nekem, én is borzalmasan imádlak! Te is pihenj sokat, és kellemes nyarat! <333333333

      Millió puszi, Azy

      Törlés